2013. március 8., péntek

Nyakon csíptem egy doboz epret. Imádom az epret. Jó tudom ez nem az. Műeper. De az illata egész igazinak tűnt. Az íze...a látványa már megengedi, hogy Anne Shirley-t idézve "tág tere nyíljon a képzeletemnek"... így hát minden további nélkül el tudom képzelni hogy egy mezőn szedtem, szezonban/kor, saját kezűleg. Vágyom már a jó időre. Ez egy picit segített. Picit. Ici picit. Megosztom veletek, hátha nektek is segít. Picit. Ici picit. :) (lehetnének szebbek is, de képzeljétek őket azoknak...zöldebb sapkával, pirosabb husival ;))








2 megjegyzés:

  1. kéééééééééééééérekbelőőőőőőőőőőőőőőle !!! :P

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Oooooooooooooo...hát már sehol sincs országban sétálgatnak kis barátaikkal...

      Törlés