Boldi, Noémi, Gábor. És már megint a liget. :) Nem szaporítom a szót, jöjjenek a képek. Jaaaa... hát ezt muszáj... Mikor a trolira vártam és várták velem, megláttunk egy sünit. Kölyök sünit. Nem lett belőle szúrós gombóc, semmit nem csinált, csak nagyon nagyokat fújtatott. De, a fotóalanyaim...annyira cukik...Gábor elvitte orvoshoz és onnan meg az Állatkertbe és a süni most már az oviban van és meggyógyul és jó lesz neki. Köszönöm a fotózás élményét is és a süni életének megmentését is. :)

Őszi hangulatban. Sziszkával kihasználtuk a négy napos ünnep napsugarait. Az avarban ugyan nem fetrengtünk...pedig akartunk volna, de nem nagyon van még olyan...tudjátok olyan sok rétegben lehullott levelek puha, már már takaró szerű állapota, ami olyan nagyon színes...nos....olyat nem találtunk...csak kis avarocskát...de azt csokorba kötöttük és még dobáltuk is. Volt egy idő amikor nem szerettem a Városligetet, de mostanában valahogy újra megszerettem. Biztos van benne kényelmi szempont is. Az, hogy közel van. De minden részén találni valami szépet. És gyakran találok olyan "képeket" amik visszarepítenek a múltba. Éljen a Liget! És az Ősz. És a nap. És a színek. :)

Niki! :) 2 éves kisfiú büszke anyukája. Vidám, sportos (látszik :)), lendületes. Mutatok pár képet. :)

Szeptember 22-én hagyományőrző lakodalomban voltam. Megpróbálom visszaadni a program hangulatát. Mitől is volt hagyományőrző? Mert visszaidézték a régmúltat. Korabeli népviselet, múzeumba illő kellékek, a szokások olyanok voltak és úgy zajlottak le ahogyan régen. Csodás volt. :)