Áron és Bora! Karácsonyi hangulat meg még egy kis vintage...vagy valami olyasmi. Bora kis fejpántja, a nyakláncok, a modern ruhácskája egy kicsit a vintage stílusra emlékeztet.

Kezdeném a grimaszokkal. Le se tagadhatják a vérvonalat :). Áronról a kép 1 éves kora körül készült, Bora 9 hónap körül jár. Bár Bora "grimasza" nem a kamerának szólt, de mindkettőjükről sikerült valami hasonló pillanatot elkapni. Íme a képekből egy kis ízelítő. :)

A VÉRSZIPOLY

Öreg gróf - Háda János • Fiatal gróf - Gieler Csaba • Grófné - Zakariás Éva • Vérszipoly Blazsovszky Ákos • Bérszipoly - Maday Gábor • Banya - Jakus Szilvia • Rendező - Gieler Csaba

Jajj de imádnivalóan jó dolog színházat fotózni, azaz hogy színdarabot. Főleg ha ilyen szórakoztató. A Vérszipoly egy zenés vígjáték, igen vámpíros. Van benne vérszipoly, meg bérszipoly. Zakariás Éva nagyon-nagyon jó. De persze a többiek is. :) A közönség jól szórakozott, ez biztos. Könnyed, kicsit sem unalmas darab. Ajánlom minden twilight rajongó figyelmébe. :D Oh és még egy fontos momentum: jeltolmács is végig jelen van. :)

- 18 nap van hátra - vagy nem...

/ha esetleg valaki lemaradt volna..:P dec. 21. világvége, addig minden nap örömteli esemény átélése/

Bevallom ma keresnem kellett a napi boldogságot, magától nem vettem észre. Igen, tudom esik a hó...szép, :), hurrá...hóérzékeny vagyok. Tényleg szép, tényleg hangulatos, de meteorológia frászt kapok tőle.

Úgyhogy vigaszként gondoltam sütök muffint. Diósat, mert olyat még sosem csináltam, de már egy ideje foglalkoztatott. Ahhh. Az első adagból kihagytam a vajat. De megsült. Ízre sem volt vele különösebb baj, lehetett volna édesebb. Ezért sütöttem egy másik adagot. Hmmmm. Ennél sok lett a cukor, vagy a vaj. Amit az első adagból kihagytam, azt a másodikba belepakoltam. Az utánpótlásról azt hittem nyers marad. Szóval valójában nem jött össze. Végül is, nem lett rossz, csak nem lett olyan, mint amilyet megálmodtam. Tovább keresve a boldogságot sétára indultam a hóesésben, kölcsönkértem egy könyvet a unihugitól (unihugi = unokatesó), majd ajándékot adtam az uninővérnek. :) Hazafelé rájöttem, hogy: apró boldogság, mára is pipa. Ajándékot adni öröm. De tényleg. :) És könyvet kapni (még ha csak kölcsön is) szintén öröm. Mire hazaértem elfogyott a muffin. Állati jól sikerülhettek akkor. :) Egy megmenekült. Érzékeltetem benne, hogy a muffin alkotás (alapvetően persze a sütés-főzés), olyan akár egy zenemű megalkotása, és hogy a diós muffinom már a feledés homályába merült. Jól van na, valahogy meg kell magyarázni hogy most miért ezt látjátok. :)

- 19 nap -

A mai apró boldogságok: találkoztam egy régen látott ismerőssel és gyönyörű szép kutyusával, láttam egy kéményseprőt, ettem finom sütit, ittam finom bort és alkottam.

Az alkotás boldoggá tesz. Úgyhogy mindenki alkosson valamit. Jön a Karácsony ilyenkor ideális az alkotómunka. Ádventi koszorú, lakás díszek, gyertyák, ádventi naptárak stb.

Én ma ezt alkottam. A kép eredetileg is fekete fehér, de a háttér világosszürke volt, aztán még egy pici pluszt is igyekeztem belerakni. Már amikor elkészült tudtam, hogy valami hasonlót kellene belőle készíteni, mert megfogott a hangulata. Nekem egy kicsit olyan mint egy ékszer vagy parfüm reklám. :)

Boldog Születésnapot Anyuci! :)

- 20 nap -

Egy cseppnyi boldogság a mai napra. :)

Amit ma megtettem és eddig még nem, az például a macaron evés. Annyira gyönyörű képeket találni róla az interneten. Receptet is találtam már, láttam hogy mandulaliszt kell hozzá, tojásfehérje, cukor stb. Iszonyatosan macerás süti. Bámulatosan cukinak néz ki és azt hittem, hogy az íze, az biztos hogy olyan akár a manna. Bár...gőzöm sincs mi az a manna. Na mindegy, szóval azt hittem hogy leírhatatlanul finom. Elnézést kérek mindenkitől, aki szereti, de...szerintem borzalmasan rossz. Bár a habcsókot sem szeretem és kicsit mintha ahhoz hasonlítana. És nem puha, omlós a tészta, mint azt én hittem, hanem ilyen...háááááát őőőőő.... olyan mintha egy hihetetlenül vékony, ámde mészben azért gazdag tojáshéj törne szét a fogam alatt. Nem erre számítottam, csalódás volt. A cseppnyi boldogság itt pont nem jött be, de kihúzni a listáról egy dolgot, amit meg szerettem volna tenni...az bejött. :)

Így néz ki, ha még esetleg valaki nem hallott volna róla.

Ami a napi boldogság szint emelkedéséhez hozzájárult, az az, hogy vettem egy tollas, tüll fejbizgentyűt, hajbizgentyűt, izé-bizé gentyűt. Képet most még nem mutatok róla, mert tulajdonképpen egy fotózáshoz, -vagy gondolom többször is felhasználom, szóval- fotózásokhoz vettem, úgyhogy majd úgy mutatom meg...a kész fotón. :) De nagyon csecse és sokkal olcsóbb volt, mint eddig bárhol láttam. :)

Állítólag december 21-én vége a világnak...mondták a maják, vagy már ki tudja kik. A napokban ment a Bakancslista c. film (óóóó hányszor leadják, de nem bánom, mert nagyon szeretem). Nos, világvége, továbbá Bakancslista ide, avagy oda...gondoltam ez alatt a 21 nap alatt, minden nap csinálok olyat, amit nagyon szeretek. Legyen ez evés, avagy ivás, olvasás, avagy írás. Mindegy hogy látni, avagy hallani szeretem, megélni avagy átélni. Gondoltam, hogy majd minden ilyenről képet készítek. Egy hely ahová már el akartam menni, egy süti, amit már meg akartam sütni...vagy már jártam ott, vagy már megsütöttem. Mindegy. Megtenni minden nap valamit amit szeretek. Valójában minden napon, mindenkinek kellene olyat tennie, amit szeret. Minden nap szükségünk van a boldogságra, minden nap észre kell vennünk, hogy boldogságot kaptunk (még ha csak pár percnyit is).  Az is az, amikor reggel, álmosan utazol a munkahelyedre és felnézel az égre és a nap sugarai, a felhők, az ég kékje valami olyat tár eléd, olyan látványt, ami örömmel tölti el a lelked és ami miatt mosolyognod kell. Ha valakinek van kedve csatlakozni, akkor -minimum- az elkövetkezendő 21 napban csatlakozzon hozzám és minden nap tegyen valami kedvére valót.

A könyvekkel kezdem. A könyvek a barátaim. A világ egyik legszebb helye nekem a Pannonhalmi Apátság könyvtára. A könyveknek lelke van és semmihez sem fogható illata... :)